Miért ez a helyszín? Mi épül tényleg? És milyen infrastruktúra jön itt létre?
A brunn am gebirge-i Falkensteinerwegre tervezett rádiókapcsolati árbóc körül az elmúlt hetekben intenzív nyilvános vita alakult ki.
A médiabeszámolókban és az OpenPetition platformon ezt részben „42 méteres rácsos árbócnak”, „adótoronynak” vagy „mobiltelefon-árbócnak” nevezik.
Valójában egy műszakilag jóval pontosabban értékelendő infrastruktúra-projektről van szó.
Ezzel a cikkel ezért átláthatóan szeretnénk bemutatni, hogyan jött létre a helyszín, milyen infrastruktúra áll mögötte, miért szükséges a magasság, és milyen funkciókat hivatott ellátni a létesítmény.
Kifejezetten nem az a célunk, hogy más érdekeket képviselő szomszédokat személyesen bíráljunk.
A cél az, hogy közös tényalapot teremtsünk a vitához.
1. Mi épül valójában?
Tervben van egy mintegy 45 méter magas rácsos árbóc a Falkensteinerweg egyik telkén.
A nyilvános vitában részben 42 méterről beszélnek. Az aktuális OpenPetition is ezt a megnevezést használja. A nyilvános tudósítás és a projektdokumentáció ezzel szemben mintegy 45 méteres magasságra hivatkozik. (openPetition)
A konkrét projekt megítéléséhez természetesen a benyújtott tervdokumentáció az irányadó.
Az árbóc egy kommunikációs infrastruktúra része, és különösen irányított rádiókapcsolatokhoz kívánják használni.
Nem egyszerűen egy elszigetelt árbóc felállításáról van tehát szó, meglévő infrastruktúra nélkül.
A helyszín sokkal inkább egy sok éven át kialakult műszaki infrastruktúra része.
2. „Mobiltelefon-árbóc” ez?
Ezt a megnevezést a nyilvános vitában újra és újra használják.
Ez azonban egy bizonyos képet közvetít: egy klasszikus mobilhálózati helyszínt, amelyet elsősorban mobiltelefonok ellátására építenek.
Ez nem az itt tervezett projekt műszaki leírása.
A tervezett helyszín lényegi célja a meghatározott helyszínek közötti irányított rádiókapcsolatokban rejlik.
Az irányított rádiókapcsolatnál az adatokat erősen fókuszált rádiókapcsolatokon keresztül továbbítják meghatározott ellenállomások között.
Az árbóc tehát egy kommunikációs hálózat műszaki alkotóeleme.
Az „adótorony” megnevezés ugyan alapvetően egy rádióantennákkal felszerelt építményt ír le, de önmagában nem mond semmit arról, milyen rádiótechnikát üzemeltetnek rajta, és milyen funkciót lát el a mögötte álló infrastruktúra.
3. Miért kell az árbócnak mintegy 45 méter magasnak lennie?
A magasság nem a „minél magasabb, annál jobb” elv szerinti döntés.
Az irányított rádiókapcsolatnál konkrét műszaki feltételeknek kell teljesülniük.
Ide tartozik egyebek mellett:
- az ellenállomások helyzete,
- a szükséges rálátás,
- a terep és a beépítettség,
- az úgynevezett Fresnel-zóna,
- az antennák helyzete és magassága,
- a rádiószakasz frekvenciája és műszaki jellemzői,
- valamint a kapcsolat szükséges rendelkezésre állása.
Egy irányított rádiós összeköttetés ezért nem hasonlítható egyszerűen egy tetszőleges rádiókapcsolathoz.
Az árbóc magassága a tervezett rádiószakaszokhoz szükséges antennaelhelyezésből adódik.
4. Egy sajátosság: az irányított rádiókapcsolat antennái nagyon célzottan sugároznak
Egy további fontos pontot a nyilvános vitában eddig alig magyaráztak el.
Az irányított rádiókapcsolat antennái nem körsugárzók.
A használt antennák a rádióenergiát célzottan az adott ellenállomás irányába fókuszálják.
A tervezett irányított rádiós antennáknál a főnyaláb nyílásszöge mindössze körülbelül 1 fok.
Ez azt jelenti:
Az antenna nem az árbóc közvetlen környezetét hivatott ellátni.
Egy meghatározott, távoli ellenállomást kell elérnie.
Ezért is játszik fontos szerepet az árbóc magassága.
Minél magasabbra szerelik az antennát, annál nagyobb a függőleges távolság a főnyaláb iránya és az árbóc közvetlenül alatti, illetve körüli terület között.
Leegyszerűsítve:
Az árbóc nem azért magas, hogy minél több rádióenergia sugárzódjon a lakóövezetbe. Az antennát azért szerelik magasra, hogy a kívánt rádiószakasz műszakilag működjön.
A konkrét immissziós helyzet természetesen a frekvenciától, az adóteljesítménytől, az antennatípustól, az antennanyereségtől, az irányítástól és a műszaki üzemi paraméterektől függ.
A konkrét értékeléshez ezért a megfelelő műszaki számítások, szakvélemények és adott esetben mérések az irányadók.
5. Miért van egyáltalán ott a helyszín?
A mai helyszínt nem a Biricon választotta ki egyoldalúan.
Az eredeti tervezés keretében a konkrét helyszínt megbeszéltük a közvetlenül érintett szomszéddal.
Közben a részünkről még egy másik javaslat is volt.
Az árbócot eredetileg szívesebben helyeztük volna a saját épületünk irányába.
A szomszéd azonban egy konkrét másik pozíciót kívánt.
Ezt a kívánságot figyelembe vettük, és a kívánt pozíciót ennek megfelelően terveztük meg.
Az ebből készült benyújtási tervet ezt követően a szomszéd és a felesége aláírta.
Ennek alapján a projektet tovább tervezték, és végül megindult az engedélyezési eljárás.
Ebben az időpontban nem volt okunk azt feltételezni, hogy a közösen tervezett helyszínt később alapvetően támadni fogják.
6. Mi történt ezután?
Csak később változott meg a helyzet.
Miután az árbóc szerkezetét már leszállították, és az alapozási helyszín előkészítési munkái, illetve a talajviszonyok talajszakvélemény szerinti ellenőrzése megkezdődtek, kifejezetten kifogást emeltek a projekt ellen.
Ennek során többek között a szomszédos telek jelentős értékcsökkenésétől való félelmüket fejezték ki.
Ezt követően megalakult a projekt elleni polgári kezdeményezés, és elkezdődött a mai nyilvános vita.
Ezt a kronológiát nem azért dokumentáljuk, hogy a szomszédot személyesen megítéljük.
Hanem azért releváns, mert az aktuális vitában részben az a benyomás keletkezik, hogy a helyszínt mi a közvetlenül érintettekkel való előzetes egyeztetés nélkül határoztuk meg.
Ez nem felel meg az általunk dokumentált keletkezéstörténetnek.
7. Hogyan mutatták be a projektet a nyilvánosság előtt?
A nyilvános vitában a tervet gyakran leegyszerűsítve „42 méteres rácsos árbócnak” vagy „45 méteres adótoronynak” nevezik.
A polgári kezdeményezés a projektet többek között egy magántelken, lakóövezetben álló további rácsos árbócként írja le. A politikai vita is átveszi ezt a bemutatást. (openPetition)
Ennek a leegyszerűsített leírásnak a problémája nem az, hogy az árbóc magassága téves lenne, vagy hogy ne rádióantennákkal felszerelt építményről lenne szó.
A probléma az, hogy emiatt az infrastruktúra tényleges műszaki funkciója alig válik láthatóvá.
Az árbóc először is csak a látható építmény.
Az a döntő, hogy milyen infrastruktúrát üzemeltetnek rajta, és az milyen célt szolgál.
8. A mögötte álló infrastruktúra már sok éve fennáll
Ennek az infrastruktúrának a története lényegesen messzebbre nyúlik vissza, mint az aktuális árbócprojekt.
A Biricon már 2006 óta támogatja a FunkFeuer-infrastruktúra kiépítését és üzemeltetését a régióban.
Dokumentációnk szerint 2015 óta üvegszálas összeköttetés áll fenn az ASFINAG-infrastruktúrán keresztül a Vienna Internet eXchange-ig.
2017 óta a tűzoltótornyot fontos elosztási helyszínként használják a FunkFeuer számára. Egy kísérleti hálózat, amely minden résztvevőnek/polgárnak ingyen internetet biztosít
A tűzoltóság ezen az infrastruktúrán keresztül ingyen internetet kap a Biricontól.
2025-ben a gerinchálózati kapcsolatot tovább bővítették, és egy 10 Gbit/s-os dark fiber összeköttetéssel egészítették ki az E-Shelter/NTT adatközpontjáig.
Az elosztás redundánsan történik a meglévő infrastruktúrán keresztül.
A tervezett árbóc ezért nem egy teljesen új hálózat kezdete.
Egy olyan infrastruktúra továbbfejlesztésének része, amely sok év alatt jött létre.
9. Milyen szerepet játszik a FunkFeuer?
A FunkFeuer egy szabad közösségi hálózat.
A Biricon már sok éve támogatja ezt az infrastruktúrát, és ehhez többek között műszaki infrastruktúrát és helyszíneket biztosít.
A tervezett árbócinfrastruktúra ezért ennek a szabad kommunikációs infrastruktúrának a további fejlesztésével is összefügg.
A projekt tehát nem kizárólag egyes kereskedelmi ügyfelek ellátásából áll.
10. Mi köze ennek a blackout elleni felkészüléshez?
A kommunikáció alapvető feltétele annak, hogy a vállalkozások, szervezetek és önkormányzatok hosszabb ideig tartó kiesések alatt is cselekvőképesek maradjanak.
A Biricon telephelyén ezért már különféle összetevők állnak rendelkezésre a lehető legnagyobb rendelkezésre állás érdekében.
Ide tartozik egyebek mellett:
- Fotovoltaika
- Akkumulátoros energiatároló mintegy 400 kWh kapacitással
- Dízel szükségáram-ellátás
- redundáns hálózati kapcsolatok
- Dark fiber összeköttetés
- saját szerver- és infrastruktúra-összetevők
- Mentési és disaster recovery rendszerek
A műszaki infrastruktúrának így hosszabb ideig tartó kiesések esetén is a lehető leghosszabb ideig működtethetőnek kell lennie.
A tervezett árbóc ennek a nagyobb infrastruktúra-koncepciónak a része.
Természetesen nem „a katasztrófavédelem”.
De egy robusztus kommunikációs infrastruktúra válság- és blackout-esetben fontos műszaki alapot jelenthet.
11. Mi a helyzet a lehetséges egészségügyi hatásokkal?
Ezt a kérdést is komolyan vesszük.
A rádióberendezéseknél az mindenkor érvényes jogi és műszaki követelményeket be kell tartani.
Egy irányított rádiós berendezésnél ráadásul a konkrét sugárzási karakterisztika a döntő.
A használt irányított antennák a rádióenergiát erősen az adott ellenállomás irányába fókuszálják. A tervezett antennáknál a főnyaláb nyílásszöge körülbelül 1 fok.
A főnyaláb iránya ezért nem függőlegesen lefelé, a telek felé mutat, hanem célzottan az adott ellenállomás felé van irányítva.
Ez az egyik oka annak is, hogy az árbóc magassága műszakilag releváns.
Az a tény, hogy egy árbóc 45 méter magas, ezért nem jelenti azt, hogy az árbóc alatt ennek megfelelően magas rádióterhelés keletkezik.
A konkrét értékeléshez azonban mindig a ténylegesen alkalmazott antennákat, frekvenciákat, adóteljesítményeket, irányításokat és a megfelelő számításokat, illetve méréseket kell figyelembe venni.
Ezért sem az egészségügyi aggályokat nem szeretnénk általánosságban elutasítani, sem megalapozatlan egészségügyi állításokat nem szeretnénk tenni.
A műszaki tények a döntők.
12. Mi a helyzet a településképpel?
A településkép a vita jogos része.
Egy 45 méter magas rácsos árbóc látható. Ezt nem vitatjuk.
A településkép vizsgálatánál azonban a helyszín tényleges jövőbeli környezetét is figyelembe kell venni.
Közvetlenül a tervezett árbóc mögött az A21-essel összefüggésben egy mintegy 14 méter magas zajvédő fal van tervbe véve. A jelenlegi tervek szerint megvalósítása 2027-től, illetve 2028-tól történne.
Ezzel a helyszín közvetlen környezete amúgy is jelentősen megváltozik.
A zajvédő fal maga egy mintegy 14 méter magas, hosszan elnyúló, és ezáltal területileg lényegesen meghatározóbb építmény lesz.
Szerintünk ezért értelmes a településkép kérdését nem az árbóc elszigetelt ábrázolása alapján megítélni, hanem a teljes jövőbeli környezet alapján.
Az árbóc nem egy változatlan tájban áll.
A meglévő autópálya-infrastruktúra közvetlen közelében és egy tervezett nagy felületű zajvédő intézkedés előtt található.
Egy valósághű vizualizációnak ezért nemcsak az árbócot kell mutatnia a mai állapotában, hanem a jövőben tervezett környezetet is.
13. „Miért nem választunk egyszerűen másik helyszínt?”
Ez a kérdés érthető.
Egy alternatív helyszín azonban műszakilag nem automatikusan alkalmas azért, mert lakóövezeten kívül van.
Egy működő irányított rádiós szakaszhoz többek között a következő feltételeknek kell teljesülniük:
- megfelelő rádiós rálátás
- megfelelő magasság
- megfelelő ellenállomás
- megfelelő Fresnel-zóna
- megfelelő frekvenciatervezés
- áramellátás
- hálózati, illetve üvegszálas csatlakozás
- rendelkezésre állás
- műszaki feltárhatóság
- engedélyezhetőség
Egy helyszín ezért a térképen vonzónak tűnhet, és műszakilag mégis alkalmatlan lehet.
Ezenfelül egy alternatív területet teljesen újra fel kellene tárni.
A tervezett helyszín jelenlegi infrastruktúrája már rendelkezik a magas rendelkezésre állású üzem alapvető feltételeivel.
Az OpenPetition maga is pro érvként hozza fel, hogy egy alternatív helyszín jelentős többlet feltárási költséggel járna. (openPetition)
14. „Hiszen már van internet és mobilhálózat”
Igen.
A kérdés azonban nem az, hogy Brunn am Gebirge alapvetően rendelkezik-e internettel és mobilhálózattal.
A kérdés így szól:
Milyen kommunikációs utak állnak rendelkezésre a konkrét esetben, mennyire redundánsak, és milyen további rádiószakaszokra van szükség a meglévő, illetve a jövőbeli infrastruktúrához?
Egy meglévő mobilhálózat például nem helyettesíti automatikusan a két meghatározott helyszín közötti dedikált irányított rádiós összeköttetést.
Ugyanígy egyetlen üvegszálas összeköttetés sem helyettesíti automatikusan egy redundáns rádiószakaszt.
A különböző technológiák különböző feladatokat látnak el.
15. Mi a helyzet azzal az állítással, hogy ez csupán kereskedelmi projekt?
A Biricon vállalkozás, és természetesen kereskedelmi kommunikációs szolgáltatásokat üzemeltet.
Ugyanakkor a meglévő infrastruktúra körül további funkciók is vannak.
Ide tartozik egyebek mellett:
- A FunkFeuer támogatása
- A tűzoltóság helyszínének internetellátása
- redundáns kommunikációs utak
- Infrastruktúra ügyfelek számára
- további helyszínek tervezett összekapcsolása
- Rendelkezésre állás és szükségáram-ellátás
A kereskedelmi és az infrastrukturális funkciók ezért nem zárják ki egymást.
16. Mit mondanak valójában a petíció számai?
Az aktuális OpenPetition 309 aláírást mutat ki.
Ebből 219-et Brunn am Gebirge településhez rendelnek, 65 más régiókból származik, és 25 titkosként van feltüntetve. A statisztika ezenkívül 201 aláírást közvetlenül Brunn am Gebirge településhez rendel; további aláírások például Perchtoldsdorfból, Liesingből, Maria Enzersdorfból és Mödlingből származnak. (openPetition)
Ezek a számok azt mutatják, hogy a téma a közvetlen helyszínen túl is érdeklődést kelt.
Azt azonban nem mondják meg, hogy az egyes támogatók teljes mértékben ismerik-e a projekt műszaki funkcióját, illetve hogy milyen személyes motiváció áll egy aláírás mögött.
Ezért is tartjuk értelmesnek a projektről szóló tárgyilagos tájékoztatást.
17. Komolyan vesszük a szomszédok aggályait
Nem várjuk el, hogy minden szomszéd üdvözöljön egy 45 méteres árbócot a környezetében.
Egy ilyen építmény megváltoztatja a közvetlen környezetet.
A településképre vonatkozó kérdés is jogos.
Amit viszont kívánunk, az egy olyan vita, amelyben minden lényeges információt figyelembe vesznek.
Ehhez nem csak az árbóc magassága tartozik.
Ide tartozik még:
- a tényleges műszaki funkció,
- a helyszín keletkezéstörténete,
- a már meglévő infrastruktúra,
- az irányított rádiós szakaszok követelményei,
- a rendelkezésre állás,
- a jövőbeli környezet,
- a tervezett zajvédő fal,
- valamint az a kérdés, hogy mely alternatívák működnek műszakilag ténylegesen.
18. A célunk
Nem szeretnénk senkit rávenni arra, hogy lemondjon a személyes aggályairól.
Azt azonban szeretnénk megakadályozni, hogy egy összetett műszaki infrastruktúrát kizárólag egy „45 méteres mobiltelefon-árbóc a kertben” képe alapján ítéljenek meg.
A tervezett árbóc egy lényegesen nagyobb infrastruktúra-projekt látható része.
A mögötte álló infrastruktúra sok év alatt nőtt ki.
A FunkFeuer, az üvegszál, az irányított rádiókapcsolat, a redundancia, a szükségáram-ellátás és a válságállóbb kommunikáció lehetősége ennek az átfogó összefüggésnek a részei.
Ugyanakkor elfogadjuk, hogy kérdéseket tesznek fel a településképről, a közvetlen szomszédságról és a konkrét kivitelezésről.
Ezeket a kérdéseket a tervdokumentáció, a műszaki adatok és a szakvélemények alapján kell megválaszolni – és nem feltételezések alapján.
Átláthatóság jelszavak helyett
A nyilvános vita megmutatta, milyen gyorsan redukálható egy összetett műszaki projekt néhány fogalomra.
„42 méteres árbóc.”
„45 méteres adótorony.”
„Mobiltelefon-árbóc.”
„Lakóövezet.”
Ezek a fogalmak mindegyike csak a teljes kép egy kis részét írja le.
Ezért szeretnénk feltárni a teljes történetet és a műszaki hátteret.
Ezt a cikket folyamatosan kiegészítjük, amint új, ellenőrizhető információk állnak rendelkezésre.
A projektre vonatkozó kérdések kifejezetten szívesen látottak.
Igényünk a tárgyilagos vita a tényleges műszaki és tervezési adottságok alapján.
Biricon IT Services GmbH
Brunn am Gebirge